{{ it.t }}
{{ it.b }}
- {{ li }}
{{ it.after }}
Alapelvek a felelős és emberközpontú mesterséges intelligenciáért a magyar oktatásban
Mi, alulírott intézményvezetők, oktatási AI-megoldások fejlesztői, kutatók és szakmai szervezetek azért fogtunk össze, hogy Magyarország az oktatásban úgy használja a mesterséges intelligenciát, hogy az javítsa a tanulás minőségét, növelje a tanulók önállóságát, csökkentse az esélykülönbségeket, és több időt teremtsen a pedagógusoknak a gyerekekkel való munkára.
Ezek a lehetőségek nem válnak maguktól valóra. Meggyőződésünk, hogy sem a teljes tiltás, sem a kontrollálatlan használat nem járható út.
„A szabályozatlanság ugyanis nem szabadság, hanem védtelenség.”
Ehhez szabályozás kell: a szabályozatlanság ugyanis nem szabadság, hanem védtelenség. Az a szabályozás jó, amely nemcsak az eszközök bevezetéséről szól, hanem a pedagógiai gyakorlatról is: felkészült és támogatott pedagógusokról, méltányos hozzáférésről, átgondolt tanulási feladatokról és értékelésről. Tegye lehetővé a felelős kísérletezést – és közben védje meg a gyerekeket, a pedagógusokat és az értékelés integritását.
Olyan szabályozást látunk indokoltnak, amely összhangban van az uniós és nemzetközi keretekkel. Az alábbi alapelvek ezt a harmadik utat rajzolják ki. Előtte azonban tisztázni kell, miről beszélünk.
Az AI egy eszköz, amit sokféleképpen használhatunk az oktatásban. Nem ugyanaz, ha egy rendszer kérdésekkel segít végiggondolni egy feladatot, vagy ha elkészíti a választ a tanuló helyett. Minden felhasználási módot külön kell értékelnünk, és azt kell először vizsgálnunk, ki, milyen célból és hogyan használja, milyen előnyt várunk tőle és milyen kockázatot kell kezelnünk.
Két alapelvet követünk: legyen világos a tanulási cél, és ehhez illeszkedjen az eszköz és a használat kerete.
A használatot a tanulási cél vezesse. Attól, hogy AI-t használunk az iskolában, még nem szolgáljuk a tanulást. Legyen világos, mit szeretnénk, hogy a gyerek megtanuljon, megértsen vagy gyakoroljon, és ehhez hogyan járul hozzá az eszköz. A cél meghatározása nem igazolási kötelezettség, hanem a pedagógiai tervezés része: ehhez választjuk meg, mikor és hogyan használjuk az AI-t.
Olyan eszközt válasszunk, amely segíti a tanulást, és nem végzi el a gyerek helyett azt, amit gyakorolnia kell. Ha például az önálló érvelés a cél, az AI kérdésekkel és visszajelzéssel segítsen, ne kész szöveget adjon. Nézzük meg azt is, mire használható az eszköz a tervezett feladaton túl. Egy chatbot szolgálhat jó célt egy hetedikes kezében – de ha a leckét is meg lehet vele íratni, akkor a gyerek meg is fogja íratni vele.
A szabályozásban, az iskolai irányelvek kialakításában, a pedagógusképzésben és a szülőkkel folytatott párbeszédben is ugyanazt kell végiggondolni: ki, mire és hogyan használja az AI-t, és ez milyen előnnyel és kockázattal jár.
Felhívjuk az oktatás szereplőit – pedagógusokat, iskolavezetőket, kutatókat, szülőket és diákokat –, hogy vegyenek részt a szakmai vitában a Restart platformon. A döntéshozóktól pedig azt kérjük: foglalják szabályozásba azt, amiben a szakma megegyezik.
Nem csak kérünk. Felajánljuk a szakmai tudásunkat, a mindennapi gyakorlatunk tapasztalatait és a részvételünket a közös munkában. Készen állunk arra, hogy partnerként dolgozzunk egy hazai, felelős és emberközpontú AI-használati modell felépítésén.